A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által megvalósított EFOP-1.1.1-15-2015-00001 számú „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projekt (a továbbiakban: EFOP-1.1.1-15 projekt) elsődleges célja a korábbi tapasztalatok hasznosításával a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci integrációjának elősegítése foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával és munkaerő-piaci aktív eszközök alkalmazásával.
A program keretében megtörténik a programrésztvevők, potenciális munkavállalók felkészítése, hogy képessé váljanak a nyílt munkaerő-piacra történő be-, illetve visszalépésre. Segítséget nyújtunk a megmaradt képességekhez igazodó, annak megfelelő munkakör feltérképezésében, kiválasztásában, a munkavállalói és a foglalkoztatói igények, érdekek összehangolásában és a foglalkoztatók megváltozott munkaképességű munkavállalók befogadására való felkészítésében. 
A program megvalósítására az Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program 1.1. intézkedése keretében az Európai Szociális Alap és a nemzeti társfinanszírozás által biztosított forrás használható fel.

Részletes információk a mellékletekben találhatók.

Mellékletek:

- Tájékoztató Az Európai Unió támogatásával megvalósuló EFOP-1.1.1-15 „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projektről
- Tájékoztató a szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság által megvalósított EFOP 1.1.1 kiemelt projektről
- Szolgáltatási helyszínek

Mozgáskorlátozottak szabályai

https://kreszklub.hu/jogi-esetek/mozgaskorlatozottak-szabalyai/

Először is, kit illet meg a KRESZ-ben található megkülönböztetés?

KRESZ 51./A.§: 

"A jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte."

Tehát nem csak mozgáskorlátozottak számára átalakított járművekről van szó, hanem akkor is érvényesek ezek a kitételek, ha a saját járművünkkel mozgássérültet szállítunk, akinek az igazolványa a járműben jól látható helyen elhelyezésére került.
És bár a KRESZ csak az elhelyezést írja elő, a hivatkozott rendelet ennél pontosabban fogalmaz:

"Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni." 

 Gyalogos övezet (zóna)  Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)  

A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - a fenti övezetekben közlekedhet és várakozhat. (A feltételek akkor adottak, ha a járművel biztonságosan a területre be lehet hajtani.)

Viszont nem hajthat be sem "Gyalogútra", sem "Kerékpárútra", sem pedig "Gyalog és kerékpárútra"! 

13)88 Az (1) bekezdés n)-p), t) és u) pontjában említett jelzőtáblánál

Az alábbi táblákkal jelzett behajtási tilalmaknál a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

Viszont a méretkorlátozással kapcsolatos behajtási tilalmak, a környezetvédelmi zóna jelzés érvényes rájuk is. 

Bár a mozgáskorlátozottak részére önálló várakozóhelyet jelölnek ki akár jelzőtáblával, akár útburkolati jellel, sokan nem tudják, hogy ez csak egy lehetőség, más helyen is várakozhatnak.

A Lakó-pihenő övezetbe - a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre - behajthat a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.

A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. De a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg!

A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja.

De! A "Megállni tilos" tábla, az összes megállási tilalom, valamint a táblán kívül a várakozási tilalmak és a kijelőlt rakodóhely szabálya rájuk is érvényesek! A tilalmakról részletesen itt olvashatsz! 

Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.

Mint az a korábban ismertetett programból kiderül, ez évben is megrendezésre kerül a hagyományos locsoló bál az Egyetem Campus éttermében 2020. április 15-én szerdán 16.00-21.00 óra közt.

2020. év elejének mozgáskorlátozott személyeket érintő legfontosabb jogszabályi változásai

(forrás: Humanitás 2020. évi 1. száma – dr. Villányi Zsuzsanna)

Fontosabb törvények rendeletek: 

Az új év mindig számos változással jár a törvénye­ket, kormányrendeleteket illetően is, amelyek ugyan nem vonatkoznak minden érintettre, mégis érdemes megfelelő körültekin­téssel megismerni az újonnan alkalma­zandó vagy módosuló szabályokat. A mozgáskorlátozott emberekre vonat­kozó szabályok közül több ugyancsak átalakításon és kiegészítésen esett át. Ezek sorában meg kell említeni, hogy 2020. január l-jétől módosultak

• a megváltozott munkaképességű sze­mélyekről és ellátásaikról, a szociális ellátásokról,
• a foglalkoztatás elősegíté­séről és a munkanélküliek ellátásáról,
• a rokkantsági járadékról szóló jogszabá­lyok egyes rendelkezései.

 2020. már­cius 1-jétöl életbe lépő fontos változás lesz az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése közel 700 ügykörben. Ekkortól ugyanis ezekben az ügyekben megszűnik a fellebbezési lehetőség

a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek közvetlenül a bíróságnál élhet­nek jogorvoslati jogukkal. Az ellátások igénylésekor célszerű a jogorvoslat módjáról is előre tájékozódni az illeté­kes kormányhivataloknál. Az alábbiak­ban a legfontosabb jogszabályi változá­sokat mutatjuk be, valamint kiemelten szerepelnek, hogy mely esetekben lett egyfokú a hatóság eljárása.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvé­nyek módosításáról szóló 2011. évi CXCL törvény (a továbbiakban: Mmtv.) rendkívül fontos változása, hogy azon rokkantsági ellátásban részesülő sze­mélyeknél nem kell elvégezni a felülvizsgálatot, akiknek az öregségi nyugdíj­korhatár betöltéséig hátralevő időtartam az eddigi 5 év helyett a 10 évet nem haladja meg. A10 éven belüli időtartam a következők szerint számítandó:

♦ egyrészt ha a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a fe­lülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban kerülne sor,

♦ vagy másrészt a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában érné el a 10 évet meg nem haladó időszakot az ellátásban részesülő.

A törvény másik előremutató újdonsága, hogy rokkantsági ellátásban része­sülő személy esetén a felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkáro­sodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Ez a mó­dosítás a súlyos, jellemzően gyógyíthatatlan betegségben szenvedő vagy jelentős sérülést elszenvedett olyan személyeket érinti, akiknek komplex minősítési kategóriája „E". Számukra a rokkantsági ellátás továbbfolyósításához a felülvizsgálatot nem kell elvégezni.

A törvény másik újítása, hogy 2020. január i-jétől a rehabilitációs ellátásban részesülő személy rehabilitációs hatósággal történő együttműködési köte­lezettségét rögzíti. A törvény szövegéből kikerült ugyanis a kormányhivatal általi rehabilitációs terv elkészítésére vonatkozó kötelezettség, ez azt jelenti, hogy az ellátásban részesülő hatósággal való kapcsolattartásának, együtt­működésnek többé nem ez a terv ad keretet.

Az Mmtv. végrehajtási rendelete, azaz a megváltozott munkaképességű sze­mélyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a 2019. december 31-ét követő kezdő időponttól meg­állapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv-ben meghatározottak szerinti alapösszeg mértéke 104 405 forint.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira vonatkozó eljárá­sokat is érinti a közigazgatás egyszerűsítése, az eljárások egyfokúvá válása. A kormányrendelet ugyanis 2020. március 1-jétől úgy módosul, hogy reha­bilitációs szakértői szerv és orvosszakértői szerv a fővárosi és megyei kor­mányhivatal. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben - tehát ellátás iránti kérelmek el­bírálásában, hatósági bizonyítvány kiállításában, felülvizsgálat elvégzésében - rehabilitációs hatóságként, továbbá rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal jár el.

A rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának ille­tékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tőrvény (a továbbiakban: Szoctv.)  2020. január i-től az ápolási díj, illetve a gyermekek otthongondozási díjának tekintetében úgy módosul, hogy az ápolási díjra való jogosultság kezdő napjának a gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem benyújtásának napját kell tekinteni, ha az ápolási díjra való jogosult­ságot a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság iránti kérelem elutasításáról szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül be­nyújtott kérelem alapján állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben va­laki a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozó jogosultsági feltételeket ugyan nem teljesíti, ám az ápolási díj kitételeinek megfelel, és ezen ellátást igényli, új kérelme alapján a hatóság a korábbi, a GYOD esetén benyújtott kérelme szerinti időpontot veszi figyelembe, és az ápolási díjat ettől a koráb­bi időponttól állapítja meg. Ezáltal a kérelmező számára a hatóság igényel­bírálásra fordított ideje nem vész el, részére az első kérelem benyújtásakor irányadó időpontra visszamenőleg folyósítható az ellátás.

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meg­határozott alapösszeg

1. a) 100%-a az ápolási díj esetében,
2. b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
3. c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.

Magyarország 2020. éví központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. tör­vény szerint az ápolási díj havi alapösszege a 2020-ban 39 365 forint

Az Szoctv. tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó szöveg­része ugyan új szabályozást nem tartalmaz, azonban lényegesen egyszerű­södött, igazodva az Alkotmánybíróság 2019. nyarán meghozott döntésé­hez. 2020. január i-jétől úgy szól a törvény, hogy a támogatásra az a szülő jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját meg­állapítják, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte.

A támogatás megállapítá­sához kapcsolódó rendelet a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló 383/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében 2020. március i-jétől a tartós ápolást végzők időskori támogatásának megállapításával kapcsolatos hatósági feladatokat a kérelmező öregségi nyugdíja ügyében illetékes álta­lános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv látja el. Ebből következően ez az eljárás is egyfokú lesz márciustól.

Az Szoctv. az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultság tekin­tetében úgy módosult, hogy 2020. január i-jétöl az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot 4 évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot 2 évre lehet megállapítani, a korábbi  2, illetve 1 év helyett.

A fogyatékossági támogatás megállapítását is sza­bályozó, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossá­gi támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII, 9.) Korm. rendelet 2020. március vjétől az eljárás tekintetében változik. A hatályba lépő rendelkezés alapján a fogyatékossági támoga­tásra vonatkozó hatósági eljárásban a lakóhely sze­rint illetékes kormányhivatal jár el, így ez az eljárás is egyfokúvá válik.

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében a rokkantsági járadék havi összege 2020. január 1-jétől 38 670 forint.

A parkolási kártyák kiadására vonatkozó, azaz a mozgásában korlátozott személy parkolási igazol­ványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet már tavaly novemberben megismert, azonban csak 2020. január 1-jétől életbe lépő szabálya értelmé­ben a járási hivatal az igazolvány lejárta előtt 90 nappal értesíti az ügyfelet az igazolvány lejáratáról. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról is, hogy ha a jo­gosultsága továbbra is fennáll, kezdeményezheti -kérelem beadásával, illetve a szükséges dokumen­tumok korábbi határozat, szakvélemény, valamint friss orvosi iratok csatolásával - az igazolvány meg­hosszabbítását.

A parkolási kártya meghosszabbítása az igazolvány lejárta előtt legfeljebb 90 nappal kezdeményezhe­tő, ennél korábban nem Indítható el az új parkolási kártya kiadása iránti eljárás. Az új igazolvány érvé­nyességi idejének kezdete (időbeli hatályának kez­dete) az új igazolvány kiállításának napja lesz.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli­ek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény értelmében 2020. január 1-jétől a munkaadó részére megválto­zott munkaképességű személy foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb hetvenöt száza­lékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A támogatás megítélésének feltétele, hogy a mun­kaadó

• a megváltozott munkaképességű személy foglal­koztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
• a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és
• kötelezettséget vállal arra, hogy a működési kör­ben felmerülő okból a munkaviszony megszün­tetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

Forrás: facebook