2020. év elejének mozgáskorlátozott személyeket érintő legfontosabb jogszabályi változásai

(forrás: Humanitás 2020. évi 1. száma – dr. Villányi Zsuzsanna)

Fontosabb törvények rendeletek: 

Az új év mindig számos változással jár a törvénye­ket, kormányrendeleteket illetően is, amelyek ugyan nem vonatkoznak minden érintettre, mégis érdemes megfelelő körültekin­téssel megismerni az újonnan alkalma­zandó vagy módosuló szabályokat. A mozgáskorlátozott emberekre vonat­kozó szabályok közül több ugyancsak átalakításon és kiegészítésen esett át. Ezek sorában meg kell említeni, hogy 2020. január l-jétől módosultak

• a megváltozott munkaképességű sze­mélyekről és ellátásaikról, a szociális ellátásokról,
• a foglalkoztatás elősegíté­séről és a munkanélküliek ellátásáról,
• a rokkantsági járadékról szóló jogszabá­lyok egyes rendelkezései.

 2020. már­cius 1-jétöl életbe lépő fontos változás lesz az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése közel 700 ügykörben. Ekkortól ugyanis ezekben az ügyekben megszűnik a fellebbezési lehetőség

a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek közvetlenül a bíróságnál élhet­nek jogorvoslati jogukkal. Az ellátások igénylésekor célszerű a jogorvoslat módjáról is előre tájékozódni az illeté­kes kormányhivataloknál. Az alábbiak­ban a legfontosabb jogszabályi változá­sokat mutatjuk be, valamint kiemelten szerepelnek, hogy mely esetekben lett egyfokú a hatóság eljárása.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvé­nyek módosításáról szóló 2011. évi CXCL törvény (a továbbiakban: Mmtv.) rendkívül fontos változása, hogy azon rokkantsági ellátásban részesülő sze­mélyeknél nem kell elvégezni a felülvizsgálatot, akiknek az öregségi nyugdíj­korhatár betöltéséig hátralevő időtartam az eddigi 5 év helyett a 10 évet nem haladja meg. A10 éven belüli időtartam a következők szerint számítandó:

♦ egyrészt ha a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a fe­lülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban kerülne sor,

♦ vagy másrészt a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában érné el a 10 évet meg nem haladó időszakot az ellátásban részesülő.

A törvény másik előremutató újdonsága, hogy rokkantsági ellátásban része­sülő személy esetén a felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkáro­sodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Ez a mó­dosítás a súlyos, jellemzően gyógyíthatatlan betegségben szenvedő vagy jelentős sérülést elszenvedett olyan személyeket érinti, akiknek komplex minősítési kategóriája „E". Számukra a rokkantsági ellátás továbbfolyósításához a felülvizsgálatot nem kell elvégezni.

A törvény másik újítása, hogy 2020. január i-jétől a rehabilitációs ellátásban részesülő személy rehabilitációs hatósággal történő együttműködési köte­lezettségét rögzíti. A törvény szövegéből kikerült ugyanis a kormányhivatal általi rehabilitációs terv elkészítésére vonatkozó kötelezettség, ez azt jelenti, hogy az ellátásban részesülő hatósággal való kapcsolattartásának, együtt­működésnek többé nem ez a terv ad keretet.

Az Mmtv. végrehajtási rendelete, azaz a megváltozott munkaképességű sze­mélyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a 2019. december 31-ét követő kezdő időponttól meg­állapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv-ben meghatározottak szerinti alapösszeg mértéke 104 405 forint.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira vonatkozó eljárá­sokat is érinti a közigazgatás egyszerűsítése, az eljárások egyfokúvá válása. A kormányrendelet ugyanis 2020. március 1-jétől úgy módosul, hogy reha­bilitációs szakértői szerv és orvosszakértői szerv a fővárosi és megyei kor­mányhivatal. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben - tehát ellátás iránti kérelmek el­bírálásában, hatósági bizonyítvány kiállításában, felülvizsgálat elvégzésében - rehabilitációs hatóságként, továbbá rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal jár el.

A rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának ille­tékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tőrvény (a továbbiakban: Szoctv.)  2020. január i-től az ápolási díj, illetve a gyermekek otthongondozási díjának tekintetében úgy módosul, hogy az ápolási díjra való jogosultság kezdő napjának a gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem benyújtásának napját kell tekinteni, ha az ápolási díjra való jogosult­ságot a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság iránti kérelem elutasításáról szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül be­nyújtott kérelem alapján állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben va­laki a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozó jogosultsági feltételeket ugyan nem teljesíti, ám az ápolási díj kitételeinek megfelel, és ezen ellátást igényli, új kérelme alapján a hatóság a korábbi, a GYOD esetén benyújtott kérelme szerinti időpontot veszi figyelembe, és az ápolási díjat ettől a koráb­bi időponttól állapítja meg. Ezáltal a kérelmező számára a hatóság igényel­bírálásra fordított ideje nem vész el, részére az első kérelem benyújtásakor irányadó időpontra visszamenőleg folyósítható az ellátás.

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meg­határozott alapösszeg

1. a) 100%-a az ápolási díj esetében,
2. b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
3. c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.

Magyarország 2020. éví központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. tör­vény szerint az ápolási díj havi alapösszege a 2020-ban 39 365 forint

Az Szoctv. tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó szöveg­része ugyan új szabályozást nem tartalmaz, azonban lényegesen egyszerű­södött, igazodva az Alkotmánybíróság 2019. nyarán meghozott döntésé­hez. 2020. január i-jétől úgy szól a törvény, hogy a támogatásra az a szülő jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját meg­állapítják, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte.

A támogatás megállapítá­sához kapcsolódó rendelet a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló 383/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében 2020. március i-jétől a tartós ápolást végzők időskori támogatásának megállapításával kapcsolatos hatósági feladatokat a kérelmező öregségi nyugdíja ügyében illetékes álta­lános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv látja el. Ebből következően ez az eljárás is egyfokú lesz márciustól.

Az Szoctv. az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultság tekin­tetében úgy módosult, hogy 2020. január i-jétöl az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot 4 évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot 2 évre lehet megállapítani, a korábbi  2, illetve 1 év helyett.

A fogyatékossági támogatás megállapítását is sza­bályozó, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossá­gi támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII, 9.) Korm. rendelet 2020. március vjétől az eljárás tekintetében változik. A hatályba lépő rendelkezés alapján a fogyatékossági támoga­tásra vonatkozó hatósági eljárásban a lakóhely sze­rint illetékes kormányhivatal jár el, így ez az eljárás is egyfokúvá válik.

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében a rokkantsági járadék havi összege 2020. január 1-jétől 38 670 forint.

A parkolási kártyák kiadására vonatkozó, azaz a mozgásában korlátozott személy parkolási igazol­ványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet már tavaly novemberben megismert, azonban csak 2020. január 1-jétől életbe lépő szabálya értelmé­ben a járási hivatal az igazolvány lejárta előtt 90 nappal értesíti az ügyfelet az igazolvány lejáratáról. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról is, hogy ha a jo­gosultsága továbbra is fennáll, kezdeményezheti -kérelem beadásával, illetve a szükséges dokumen­tumok korábbi határozat, szakvélemény, valamint friss orvosi iratok csatolásával - az igazolvány meg­hosszabbítását.

A parkolási kártya meghosszabbítása az igazolvány lejárta előtt legfeljebb 90 nappal kezdeményezhe­tő, ennél korábban nem Indítható el az új parkolási kártya kiadása iránti eljárás. Az új igazolvány érvé­nyességi idejének kezdete (időbeli hatályának kez­dete) az új igazolvány kiállításának napja lesz.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli­ek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény értelmében 2020. január 1-jétől a munkaadó részére megválto­zott munkaképességű személy foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb hetvenöt száza­lékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A támogatás megítélésének feltétele, hogy a mun­kaadó

• a megváltozott munkaképességű személy foglal­koztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
• a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és
• kötelezettséget vállal arra, hogy a működési kör­ben felmerülő okból a munkaviszony megszün­tetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

Forrás: facebook

Egyesületünk a hagyományoknak megfelelően megszervezi a tavaszi csoportos színházlátogatását a Bartók Kamaraszínházba 2020. március 25-én, a 19 órás előadásra.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége kiemelt figyelmet fordít arra, hogy tagságának a jogszabályok értelmezéséhez, a gyakorlatban történő eligazodáshoz segítséget nyújtson a felmerülő kérdések kapcsán. Ezúttal a tagságunktól érkezett visszajelzések alapján az eRecept és a mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványának gyakorlati használatával kapcsolatos  ismereteket és praktikus tanácsokat tartalmazó tájékoztató füzetet állítottunk össze, melyet mellékletben csatolok. Használjátok, legyen segítségetekre, és juttassátok el mindazoknak, akiknek megítélésetek szerint segítséget jelenthet a mindennapokban.

Melléklet: Tájékoztató füzet a parkolási igazolványról és az eReceptről

Fedezze fel a kultúra, a gasztronómia és a kiemelkedő sportesemények fővárosát, Budapestet!